Hypertoniás dysarthria formája

Betegség lefolyása: Az esszenciális hypertónia kialakulásának oka nem ismert, öröklődéséért több gén együttes hatása felelős, de a családi előfordulás is csak egy a sok hajlamosító tényező közül: életkor, dohányzás, elhízás, stressz, magas koleszterinszint, túlzott sóbevitel stb. Felnőtt-idősebb kor megbetegedése, elsősorban a 40 év feletti korosztályt érinti, nőkben főleg menopausa után jelentkezik. A súlyos forma esetén a panaszok kifejezettek: fejfájás, látászavar, szédülés, deréktáji fájdalom, mellkasi fájdalom, szívdobogás érzés, izgatottság, orrvérzés, fülzúgás, fizikai terheléskor nehézlégzés.

A statisztikai adatok alapján hazánkban évi hasonló eset fordulhat elő. Munkánkban egy ilyen esetet szeretnénk ismertetni, mely tudomásunk szerint az első ilyen jellegű, magyar nyelvű esetismertetés.

magas vérnyomás egy orvos szemével

Az 59 éves férfi beteg felvételére jobbra irányuló bulbusdeviáció, bal oldali hemiplegia, bal centrális facialis paresis, dysarthria miatt került sor. Fizikális és eszközös vizsgálata során akut ischaemiás jobb féltekei stroke-ot véleményeztünk, aortadissectióra utaló eltérést nem találtunk.

A protokoll szerint kontraindikáció nem állt fenn, így szisztémás, intravénás thrombolysis történt. A hypertoniás dysarthria formája gócjelei megszűntek, kontroll-koponya-CT-n sem szövődmény, sem friss hypodensitas nem ábrázolódott. Thrombolysis után 36 órával a beteg nyugtalanná és hypoxiássá vált, neurológiai státuszában eltérés nem volt, de rákérdezve háti fájdalmat jelzett. Ekkor aortadissectio gyanúja miatt sürgős mellkas-CT történt, mely Stanford A típusú dissectiót igazolt.

Akut aortaív-rekonstrukciót követően a beteg szívét nem sikerült újraindítani, de vérzéses hypertoniás dysarthria formája nem találtak. Esetünk felhívja a figyelmet arra, hogy akut stroke hátterében aortadissectio is állhat.

A néhány irodalmi esetismertetés és betegünk kórtörténetének retrospektív elemzése alapján felvethető, bár utólag nem igazolható, hogy az aortadissectio a stroke jelentkezésekor panaszt vagy tünetet nem okozó formában már fennállt, és az ennek talaján kialakult thromboembolia okozta a neurológiai tüneteket, melyeket a thrombolysis megszüntetett.

Amennyiben a dissectio a thrombolysis előtt igazolódott volna, első lépésben thrombolysis nélkül az aortaív rekonstrukciójára került volna sor.