Neuraszténia magas vérnyomással, Magasvérnyomás-betegség tünetei és kezelése
Így hát nem könnyű fölismerni.
Magyarországon a nők 7, a férfiak 2 százaléka szenved tőle. Farkas Csaba A pánikbetegség feladja a leckét orvosnak, betegnek egyaránt: megtévesztően utánoz más betegségeket.
A rendelőkben ma is előfordul, hogy így beszélnek, ha távozik a panaszos: "Egy század katona kellene neki, az segíthetne neuraszténia magas vérnyomással baján" ha nőpáciensről van szó ; illetve: "Na, ez is elmenne a munka temetésére" ha férfiról.
Pedig ők valóban betegek. Pánikbetegek, akik gyakran teljesen képtelenné válnak a mindennapi életre. Pál, magas vérnyomás mint veszélyes neuraszténia magas vérnyomással pszichiáter-kutatóorvos, aki évtizedek óta foglalkozik a pánikbetegséggel, sőt ő írta le elsőként, hogy a korábban ismert, "klasszikus", kardiális pánikbetegség mellett létezik hasi, illetve idegrendszeri is.
Fölöslegesen, mert amikor hozzám került, kiderült róla, hogy pánikbeteg. Olyannyira megtévesztően, hogy a pánikbetegek tizenöt százalékát rohammentő viszi kórházba, s negyven százalékuk intenzív osztályra kerül. Mi is az a pánikbetegség?
Agyi anyagcserezavar, amit legfőképpen a hangulatért, érzelmi életért felelős agyi ingerületátvivő anyag, a szerotonin hiánya okozhat, de a molekuláris receptorok túlérzékenysége is szerepet játszik létrejöttében. Rohamokkal jár, a roham alatt tizenháromféle tünet jelentkezhet, melyekből ha négy tíz percen belül bekövetkezik, akkor beszélhetünk "betegségről".
A roham idején a betegnek halálfélelme van, a rohamok között pedig a rohamoktól fél - és mindez képtelenné teszi a cselekvésre. Az alapellátásban dolgozó orvosok a jellegzetes tünetek alapján megbízhatóan felismerhetnék a betegséget, ám ez még ma sem kellőképp gyakori.
Előfordul, hogy a beteg sorra járja a legkülönbözőbb kivizsgálásokat, ahol rendre negatív eredményt kap, és csak később hangzik el a valós diagnózis. A pánikbetegség elsőként leírt formája a kardiális pánik.
A magas vérnyomás tünetei - Jellemző panaszok
A beteg neuraszténia magas vérnyomással lehető legkomolyabban úgy érzi, infarktusa van - jelentkezik a jellegzetes halálfélelem - emellett szapora pulzus, légszomj, reszketés, remegés, verejtékezés lép fel. Az EKG ugyanakkor nem mutat semmit.
Emellett a pánikbetegségnek van két másik formája is - ezeket a világon elsőként Gábor S. Pál írta le. Az előbbi legjellemzőbb tünete a fejfájás, szédülés, zsibbadás, remegés, émelygés, valamint az, hogy a beteg mintegy kívülről látja magát, mintha nem vele történnének a dolgok. A hasi pánik hányingerrel, emésztési zavarokkal, hasi feszüléssel jár a pánik egyéb jelein túlmenően.
Éppen ezért fontos, hogy minél korábban ismerjük fel a betegséget, hiszen csak így van esélyünk arra, hogy az időben elkezdett terápiával megelőzzük a szövődmények kialakulását. Ennek legbiztosabb módja az, ha orvosunkkal rendszeresen ellenőriztetjük vérnyomásunkat, ám az is sokat segíthet, ha felismerjük a betegség első tüneteit, és nem legyintünk a kisebb panaszokra sem.
Mindhárom forma esetében gyakori a labilis - és a szokásos vérnyomáscsökkentőkkel beállíthatatlan - magas vérnyomás, a betegeknek mintegy fele küzd ezzel. A baj nem jár egyedül, a pánikbetegség csak az esetek tizenhat százalékában jelentkezik önmagában.
- Soha nem lesz magas vérnyomás
- Ad-e első fokú hipertóniás csoportot
- Magyar Narancs - Tudomány - Pánikbetegség - Huszonhárom neve volt
- Magas vérnyomás: a néma veszély | TermészetGyógyász Magazin
- Hogyan ne piruljon el a magas vérnyomás
Depreszszió, agorafóbia, szociális fóbia százalékban, kényszerbetegség 14, pajzsmirigybetegségintenzív alkoholfogyasztás százalékban társul hozzá. A társult betegségek közül némelyek közismertek, de kevesen tudják: ezek egyúttal a pánikbetegség tünetei. Például az agora- illetve a szociális fóbia. Az agorafóbiás beteg úgy érzi, hogy nem tud - és valóban nem tud - kimenni az utcára, a buszon, a villamoson utazni. Szociális fóbia esetén a lista tovább bővül, a beteg társaságban például képtelen evőeszközzel enni, sorban állni, nyilvánosság előtt beszélni - sőt, ha nézik, még a nevét sem tudja aláírni.
Így következik be, hogy a mindennapi életet ellehetetlenítő különféle tünetektől, illetve a velük járó pániktól való rettegés végkifejleteként a beteg sokszor önkezével vet véget életének.
Magas vérnyomás
Ha ennyire rossz a pánikbetegség kórjóslata, hogyhogy nem figyeltek fel rá már évtizedekkel ezelőtt? Az azonosítás részint azért maradt el sokáig, mert a pánikbetegek közül sokan egyébként is depressziósok, és a gyógyászat elsősorban erre összpontosított - részint pedig a tünetek nagyon sokfélék, s egymással neuraszténia magas vérnyomással semmiféle összefüggésben nem állnak.
- Magas vérnyomás elleni gyógyszerek t betűvel
- Korai magas vérnyomás
- Magas vérnyomás | TermészetGyógyász Magazin
- Magasvérnyomás-betegség tünetei és kezelése - HáziPatika
- Magas vérnyomás kezelése középkorú nőknél
- Magas vérnyomás tünetei, kezelése - KardioKözpont
- Magas vérnyomás, Hypertonia - Budai Egészségközpont
A szakirodalom től huszonháromféle névvel neuraszténia magas vérnyomással a betegséget neuraszténia, vegetatív disztónia, szívneurózis és így továbbnem tudva arról: ugyanazon kórnak a különféle formáiról van szó. Elsőként az angol kardiológus, Hope, a világ első kardiológiai könyvének szerzője írta le a pánikbetegséget, akkor sem e néven nevezve: "Kevés félelem van a világon, mely több szorongást okoz az ember tudatában, mint ez. Az ember a végzetét érzi organikusnak vélt szívpanaszában, amely pedig nem más, mint eltúlzott gondolat, rémlátomás" - vetette papírra.
A pánikbetegség elnevezést Donald F. Klein, a Columbia Egyetem professzora adta, de a kór szakmai elfogadottsága a legutóbbi évekig vitatott volt, felismerése pedig - azért is, mert nagyon súlyos bajok tüneteit utánozza, s az orvos mindenképpen el akarja kerülni, hogy például a valódi infarktust pánikrohamnak "nézze" - olykor kérdéses.
- Ezen kívül több sáv és több elnevezés létezik, de az közös bennük, hogy mindkét paraméter szisztolés, diasztolés esetén, ha az egyik érték magasabb, akkor azt értékeljük.
Nem csoda: a tankönyvekből a pánikbetegség sokáig kimaradt. És bár az utóbbi évek agykutatása, a biokémia, a gyógyszerkutatás eredményeit hasznosító s a betegeknek a gyógyszereken kívül szupportív, támogató, illetve asszertív, az önmegvalósítást lehetővé tevő pszichiátriai segítséget is biztosító biológiai pszichiátria egyre terjed, pánikbetegségügyben az orvosi szemlélet olykor ma is a laikusok szemléletére hasonlít.
A beteget - ha már kiderült róla, hogy "csak" pánikbeteg - sokszor nem neuraszténia magas vérnyomással igazán betegnek, a tüneteket akaraterővel leküzdhetőnek vélik. Mitől lesz valaki pánikbeteg? Összetett okról van szó, genetikai és környezeti elemekkel.
Néhány éve még csak azt tudták, hogy a pánikbetegek felmenői között sok az öngyilkos, a depresszióval, alkoholizmussal, cukorbetegséggel, magas vérnyomással küzdő.
Ma már az is ismert, hogy a pánikbetegség különféle formái bizonyos kromoszómák megváltozásával függenek össze, bár attól, hogy a kromoszóma megváltozott, még nem fejlődik ki biztosan a betegség - hajlamosító körülmények is szükségesek hozzá.
A magas vérnyomás tünetei - Jellemző panaszok
A későbbi neuraszténia magas vérnyomással év is fontos: az anya elvesztéséből, illetve a tőle való időszakos elszakítottságból táplálkozó szeparációs félelem kiváló talaja az ún. Azt, hogy a betegség kialakulása mennyire független az egyéntől, és mennyire meghatározza a genetika, valamint a negatív gyermekkori élmények sora és a stresszel telített életmód, jól mutatja, hogy pánikrohamot az emberek 37 százaléka él át élete során, de beteg alig egytizedük lesz - ők azok, akiknél neuraszténia magas vérnyomással a hajlamosító kromoszomális háttér az ezt aktiváló külső tényezőkkel.
A pánikbetegséget a depresszió gyógyítására is használt gyógyszerekkel kezelik. E betegek szervezetében alig-alig termelődik szerotonin - a hangulati, indulati, érzelmi életért felelős agyi üzenetközvetítő anyag - illetve amennyi mégis termelődik, csak részben hasznosulhat, mert a szerotonintermelő sejtek az anyag nagy hányadát rögtön vissza is veszik.
Gyakori megbetegedések
A pánikbetegség felismerésével és jelentőségével kapcsolatban ma valamelyest javult a helyzet idehaza. A Szegedi Tudományegyetemen a pánikbetegséggel kapcsolatos ismeretek óta a tananyag részét képezik. Magam fokozott részletességgel ismertetem e betegséget az ötöd- hatodéveseknek" - mondja Janka Zoltán professzor, neuraszténia magas vérnyomással SZTE Pszichiátriai Klinikájának igazgatója, aki nagyon sokat tett a pánikbetegség el- és megismertetéséért, de hozzáteszi: "Ha az orvosokat mind kevésbé, a betegeket még mindig nagyon sokszor megtévesztik a pániktünetek.
Még az is, aki érdeklődő laikusként olvasott már róla, konkrét helyzetben neuraszténia magas vérnyomással tudja elhinni: nem ott a baj, ahol érzi. Ha neuraszténia magas vérnyomással a szíve fáj, ha fulladást érez, a pánikbetegség esetében nem a szívével van a probléma, hanem agyi funkciózavar áll a háttérben.
Magasvérnyomás-betegség tünetei és kezelése
Ha a gyomor-bél rendszerben görcsök keletkeznek, nem biztos, hogy ott kell keresni a baj forrását, hanem az agyban. Mint látható, a pánikbetegség - bár lelki, pszichés betegségről szoktunk beszélni - voltaképpen szintén szervi betegség, csak épp nem az a szerv működik rosszul, amiről érzései alapján feltételezi a beteg, hanem az agyműködés változott meg. Tehát azt kell kezelni - még ha a páciens nem is érti, miért kap antidepreszszánst, ha például a szíve vagy a hasa fáj, így hát nagyon sok múlik azon is, hogy az orvos mennyire tudja meggyőzni a beteget a kezelés hatékonyságáról, és elérni, hogy a rászoruló valóban és rendszeresen beszedje a felírt szert.
További gond, hogy a beteg még akkor sem fordul pszichiáterhez, ha ennek szükségességére felhívja a figyelmét a kezelőorvos, mert a pszichiátriai típusú zavar nálunk még ma is neuraszténia magas vérnyomással jelenthet a társadalom bizonyos csoportjai részéről.
Az pedig, hogy például a depreszsziót ugyanazzal a gyógyszerrel lehet kezelni, mint a pánikbetegséget, neuraszténia magas vérnyomással inkább kicsit zavaró. Én annak örülnék, ha már rendelkezésre állna kifejezetten a pánikbetegséget gyógyító gyógyszer is. Mert ugyan a pánikbetegség depresszióval is párosulhat, de nem mindig" - mondja.
A professzor annak is örülne, neuraszténia magas vérnyomással lenne olyan gyógyszer, mellyel azonnali hatást lehetne elérni. A szorításában Gyurákovits Erika szegedi háziorvos rendelőjében naponta negyven-ötven beteg fordul meg.
A különböző testi tünetek mintegy feléről szokott kiderülni, hogy lelki eredetű; többnyire neuraszténia magas vérnyomással vagy depresszióról van szó, illetve mindkettőről együtt.
Ezek alapján sejthető, hogy pánikbetegség áll a háttérben, de a kivizsgálás céljából minden esetben szakorvoshoz irányítom a beteget, belgyógyászati, kardiológiai, endokrinológiai szakrendelésre.
Pánikbetegség - Huszonhárom neve volt
És csak ha negatív lelettel jönnek vissza, akkor küldöm őket tovább neuraszténia magas vérnyomással szakrendelésre, pánikbetegség-gyanúval" - mondja Gyurákovits Erika, aki mielőtt háziorvos lett volna, tizenegy évig pszichiáterként dolgozott a szegedi kórházban.
Bár a különböző, a testi betegségekre vonatkozó negatív leletek nélkül is meg tudja állapítani, pontosan miről van szó - a beteg testtartásából, a mimikából, ahogyan a páciens beszél, és így tovább - háziorvosként nem végezhet pszichoterápiás kezelést, nem írhat fel antidepresszánsokat, anxiolitikumokat, ezért kell a beteget pszichiátriai gondozóba, súlyosabb esetben fekvőbeteg-ellátásra továbbküldenie.
Például - ma még rejtély, miért - a pánikbetegségben szenvedők nagy hányadánál mitralis prolapsust állapít meg a szív-ultrahangvizsgálat, azaz a szív egyik billentyűje nem zár rendesen.
Így biztatja a beteget a család, az ismerősi kör, ám ez olyan, mintha arra kívánnák rávenni, hogy az akaratával döntsön arról, nappal van-e, vagy éjszaka. Agorafóbiások gyakran csak úgy tudnak közlekedni, hogy kezükben valamilyen tárgyat fognak - ez tudattalan visszaemlékezés a több millió évvel ezelőtti időkre, amikor az ember őse még fán élt, s mindenképpen kapaszkodnia kellett egy ágba. S ha leesett, még akkor is szorongatta kezében a letört ágat, mert tudta: botként használva védelmet jelenthet.
Egy ausztrál újságíró így írta le a jellemzően agorafóbiás beteget: csak szürkületben mer utcára lépni, akkor is napszemüveggel az ősidőkben a világos terep - az erdőn kívüli, nyílt tér - életveszélyesnek számított, egyébként pedig a szorongó neuraszténia magas vérnyomással szemét bántja a fényegyik kezében bevásárlószatyrot, másik kezében sétálni vitt kutya pórázát fogja.